

A Görögkatolikus Metropólia március 18-i általános érvényű rendelkezését (2. p.) kiegészítve a sajátos
járványügyi helyzetre való tekintettel Miskolc Megyei Jogú Város területén a nyilvános liturgiák végzését
2020. március 22-én hajnaltól felfüggesztem. A koronavírus járvány magyarországi megjelenése miatt
meghirdetett veszélyhelyzetben a krisztushívőket (különösen is a 60 éven felülieket) otthonmaradásra, a
parókusokat zárt templomban történő intenzív imádságra kérem fel. A vasárnapi Szent Liturgiát vagy zsolozsmát a
rendelkezésre álló technikai eszközök révén közvetíthetik a hívek felé, akik az otthoni imádsággal, szentírás-
olvasással, Istennek tetsző cselekedetekkel kapcsolódjanak be az Egyház imájába. Hétközben Krétai Szent András
bűnbánati kánonjával és az Istenszülőhöz intézett Akathisztosz himnusszal folytassák imádságos szolgálatukat!
A március 29-re tervezett szentföldi gyűjtést nem kell meghirdetni, hanem azt egy későbbi időpontban
tervezzük majd megvalósítani.
Kérem, hogy e rendkívüli helyzetben mindnyájan gondviselő Istenünkhöz imádkozzunk a járvány által
sújtott vagy fenyegetett embertársainkért és különösen is figyeljünk egymásra!
Miskolc, 2020. március 21.
Dr. Orosz Atanáz
püspök
Készültünk erre az esztendőre, mert 15 éves lett az egyházközségünk és 5 év szenteltük fel a templomunkat! Az irgalmasság szentéve alkalmából egy római zarándoklattal szeretünk volna ünnepelni.
2016. július 17-én hajnalban indultunk egy autóbusszal Szlovénián keresztül első úticélunk felé Padovába. Az első gondoltom az volt, mint a foci EB-re induláskor, hogy az akkori társakkal elhatároztuk már hónapokkal előtte, hogy ha az első két mérközésen (a magyar-portugálra volt jegyünk) súlyos vereséget szenvednénk, akkor is kimegyünk mert örülni akarunk, hogy Magyarország ott van az EB-n. (Az más kérdés, hogy aztán nagyszerű volt a csapat!) Tehát ilyen lélekkel indultunk el Rómába is, hogy bármilyen kellemetlenség érne minket testileg, mi a lelkileg akarunk töltekezni.
Padovába csak este értünk és Szent Antal bazilikáját megtekintve, megmártózva a szépségében folytatuk utunkat első szállásunk felé. Másnap Firenze tárulkozott ki előttünk (ha csak fél napra is) a magával ragadó művészeti értékeivel: Pitti palota, Öreg híd, Dávid szobor és a Dóm.
Hétfőn - Orvieto érintésével - este értünk Rómába, ahol elfoglalva a szállást izgatottan készültünk az előttünk álló napokra. Mondhatom azt is, hogy belevágtunk a közepébe hiszen a Vatikáni Múzeumot tekintettük meg. Bevallom már negyedszer látom, de az üdítő idegenvezetéssel (amibe először van részem) egészen újnak tünk minden! Különösen azért mert azottani idegenvezető különös átéléssel beszélt, nem azért mert megtanulta és el kellett mondania, hanem valóban csodálattal szemlélve adta át az itt található remekműveknek a szépségét és mutattta meg az értékét például a Sixtusi kápolnának. A napot az Angyalvár és a Piazza Navona megtekintésével zártuk.
Tulajdonképpen mindent láttunk, amit három nap alatt látni lehet Rómából, ezért csak néhány lelkileg felelmelő helyett emlitenék: Kedd reggel a Szent Péter Bazilika Magyar Kápolnájába volt miseidőpontunk. De reggel mintha minden összeesküdött volna ellenünk (késések, liftbe ragadás stb.), de aztán hála Istennek egy minimális késéssel mindannyian odaértünk és meghatódva, szinte elérzékenyülve tudtuk elvégezni a Szent Liturgiát. (Mindenkinek ajánlom Dr. Gyulai Ákos videó felvételét ezen eseményről, mely ide kattintva tekinthető meg).
A Szent Péter Bazilika és a tér megtekintése, néhányunknak még a kupolából is sikerült. Amikor eléd tárul az Örök Város a maga teljeségében az ragyogó érzés. A Szent Pál Bazilika meglátogatása után következett egy kis tengeri fürdözés, ami a meleg és fárasztó nap után testi felfrissülést adott a lelki töltekezés mellett.
Folytatjuk...
Kilencedik alakalommal gyűlekeztünk 2016. július 4-én a miskolci Tiszai pályaudvaron, hogy ismét egy tartalmas hetet töltsünk együtt, ezúttal Nemzeti Kegyhelyünkönk Máriapócson!