Ebben az esztendőben is részt vettünk a Kazincbarcikán megrendezett Szent Illés hittanos labdarúgó kupán.
A 7-8. osztályos korosztályban a diósgyőri csapat mögött a 2. helyen végeztünk.
A csapat tagjai: Szabó Péter, Nagy Gábor, Hegyesi Kristóf, Kiss Levente, Lakatos Csaba, Halász Gergő és Zombor Bence.
Az 5-6. osztályos korosztályban a nyolc csapat közül egészen s döntőbe jutottunk. A döntő nagyon izgalmasra sikerült és bár sokáig vezettünk az utolsó percekben az felsőzsolcai csapatnak sikerült egyenlítenie és végül hetesekkel a trófeát is elvitték.
A csapat tagjai: Kiszely Tamás, Kiszely Péter, Nagy Gergő, Kripkó Marcell, Kövér Olivér és Takács András.
Gratulálunk a szép eredményért!
Eredményeink:
7-8. osztály korosztály:
Szirma- Diósgyőr 0-3
Szirma-Encs 4-1
Gólszerzők: Nagy Gábor (2), Halász, Zombor.
Szirma-Kazincbarcika 2-0
Gólszerzők: Halász (2)
5-6. osztályos korosztály:
Szirma-Tolcsva 3-1
Gólszerző: Kripkó (3)
Szirma-Diósgyőr 2-0
Gólszerzők: Takács, Kripkó
Szirma-Kazincbarcika 2-0
Gólszerző: Takács (2)
Döntő:
Felsőzsolca-Szirma 1-1 (hetesekkel: 2-0)
Gólszerző: Takács
A mai napon hat gyermek először járult szentáldozáshoz egyházközségünkben: Bodnár Ádám, Fehér Gréta, Ferencz Janka, Kátai Tamara, Roppantó Dorka és Trozsák Ádám. Jó Isten áldja meg életüket!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Álld meg könnyhullatását, áldd meg szenvedsését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az Édesanyámat!
Így szólt az angyali üzenet Krisztus sírjánál. Nincs itt a Júdás(ok) által elárult, a tanítványok által is megtagadott, a hamis vádak alapján elítélt, a meggyötört és a megalázott, a lemeztelenített, a meggyalázott, a tövissel megkoronázott, a saját keresztjét hordozó, a keresztre felfeszített,majd a kereszten kínhalált szenvedett, és még csak nem is a saját sírjába temetett ember, az Isten-ember. Mert akit keresztre feszítettek az ember volt. Akik pedig keresztre feszítették ugyanolyan emberek voltak, mint mi vagyunk a Teremtés (ősbűn) óta, akik azóta is nap mint nap elkövetjük ezt a gyalázatot. Keresztre feszítjük a Teremtőnket, no nem feltétlenül szó szerint. Tudjuk ezt mi sokkal egyszerűbben és mégis kegyetlenebbül. Gyakran az Isten lényegét, az Ő szeretetparancsát tagadjuk meg. Azt a szeretetet, amely nélkül mit sem ér életünk. Merthogy szeretet nélkül üresség az egész létünk. Ez az üresség fájdalmasan taszító érzés. Ezt többé-kevésbé minden halandó ember megtapasztalja. Nem tudok elgondolni keservesebbet, mint ennek túlságosan késői megtapasztalását. Amikor nincs már mód a változtatásra. Isten jóságos irgalma azt jelenti, hogy ez a pillanat egészen a halál kapujáig nyitva van minden ember számára.
Az Evangélium úgy szól, hogy a sír üres volt. De mennyire mást jelent Krisztus sírjának üressége. Ebből az üres sírból áradt szét a Világban Isten szeretete. Az üres sír számunkra Isten végtelen szeretetének bizonyítéka. Az üres sír legfontosabb bizonyossága annak, hogy van feltámadás az ember számára is. A halál sötét kapuja mögött van egy csillogó olyan kapu is-az ÉLET KAPUJA-, amelyen keresztül az öröklét birodalmába léphetünk Isten közelségébe, a szeretetének közvetlen megtapasztalására. S hogy ez hogyan történik meg és milyen lesz ott, az a földi lét során mindenki számára titok marad. Isten azonban nem hagyta az embert teljes bizonytalanságban. Ami számunkra (hitünk szempontjából) fontos, azt kinyilatkoztatta a Titkaiból. Az idő eljöttével a Fiú emberré lett (Isten megtestesült), vállalta a halált annak minden kegyetlenségével, a Húsvét áldozatának bemutatásával elfogadta az Atya akaratát. A Húsvét azt jelenti, hogy van életünknek egy különleges értelme, amely sokkal több annál, mint amit jó esetben is néhány évtizedes Földi jólét kínálhat nekünk. Ehelyett Isten az Ő Országát, az örökkévaló teljes országát (ne felejtsük, Isten Országa már részben itt van közöttünk) kínálja fel nekünk. Nem hiába imádkozzuk”Jöjjön el a Te Országod”. Ennek az Országnak szeretnénk a részeseivé lenni. Ezért nagy ünnep (a legnagyobb ünnep, az Ünnepek- ünnepe) a mi számunkra a Húsvét.
Prof. Dr. Gyulai Ákos